Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció

Helyi kézművesek, termelők

 

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra: Házi készítésű finomságok

Hogyan is adtuk a fejünket a befőzésre? Csodálatos gyermekkorunkat az 1970-80-as években a Börzsöny hegység lábainál elterülő kis falucskában Bernecebarátiban töltöttük. Már ekkor megérintett minket a mező, az erdő szeretete. Szüleink az erdészeten dolgoztak és ők is a szabadidejükben kertészkedtek és mezei munkát végeztek. Kicsi korunktól velük együtt vettünk részt ebben a munkában, és ez olyan mélyen a gyökereinkbe ívódott, hogy bár középiskolai és egyetemi tanulmányainkat Budapesten és Pécsett végeztük és munkánk is a városba köt minket, nem tudtunk kiszakadni a falusi életformából.

Várjuk kedves Vendégeinket Nóra lekváriumába, ahol lehetőség van megkóstolni és megvásárolni az üvegbe zárt finomságokat, valamint megtekinteni a bögre- és üveggyűjteményünket.

Részletekért kattintson IDE (Link).

SzaboNora01

 

 

Gyenes Tamás: PALÓC ÁCSOLT LÁDA ÉS FURULYAKÉSZÍTÉS

A faművességben a palóc ácsolt ládák – szuszékok – régi mesterségének újraélesztése fűződik hozzá. A szuszékokat a több száz éves módszer alapján készíti, kézzel hasítva, vonókésezve, hornyolva egyenként a deszkákat. Az elkészült ládák füstölésre kerülnek, majd ezután a díszítés szintén az ősi minták alapján készül.

gy_t_01

Másik fő mestersége a furulyakészítés, amelyet Pál István tereskei juhásztól (az utolsó nógrádi dudás-furulyás pásztorember) tanult, de amelyben a bernecei furulyások hagyományát is követi. Ennek alapanyaga a bodzafa, ezt kézi fúróval kifúrja, lehéjazza, elkészíti a furulyát, behangolja és gazdag faragásokkal díszíti.
Mindkét témában  - valamint a bernecei néphagyományban is – feleségével együtt évek óta végeznek múzeumi és helyszíni néprajzi kutatásokat.
Készített a fentieken kívül még ónöntéseket, kanalakat, filkast, botokat, karcolt szarukürtöt, pipaszárat. A falunkban levő harangtorony és néprajzi emlékmű faragásait is ő készítette. Munkáiról részletesebb anyag saját honlapján található: http://acsoltlada.hu (LINK)

gy_t_02

gy_t_03

 

György Gábor:

Erdőjáró emberként jól ismeri a fafajtákat, emellett természetfotózással is foglalkozik. Faragásainak stílusára nem az apró részletek, hanem a rusztikus ősi hatás jellemző. Szívesen felhasználja a természet lehetőségeit, hogyha meglát egy különleges alakú fát, "belelátja" azt az állatalakot, ami benne rejlik, és kifaragja azt. Készít sótartókat, tükrösöket, borotvatokot, botokat. Munkáiban jó érzékkel társítja a szaru és a fa anyagait. Régi példaképe id. Pomozi János, hozzá hasonlóan a bőrmunkákkal is foglalkozik, és ugyanúgy legszívesebben maga készíti szerszámait.

gy_g_01

gy_g_02

gy_g_03

 

Lőrincz Lóránd: LOPÓTÖK DÍSZÍTÉSE:

Lőrincz Lóránd vagyok, 52 éves, Bernecebaráti lakos.
Gyermekkorom óta érdekelt a népművészet, a zene, a tánc és a hagyományok. Citerán gyermekként már játszottam, később gitáron is, tagja voltam a 80-as években működő népi táncegyüttesnek.
A fafaragást katonaéveimben tanultam meg, azóta a népi motívumokat fába, csontba és lopótökbe vésve örökítem meg a magam és mások örömére.
A lopótököt én termelem, szárítom, tisztítom, és áttört faragással díszítem.
Az áttört faragás lényege, hogy a motívum, figura mindig kötésben legyen rajzolva, majd a kontúrt ék faragással kiemelem. Az üres részeket kiejtve (újbóli bemetszéssel) megkapjuk az áttörést, ezeken keresztül tisztítom ki a lopótök belsejében található magokat és a száraz, szivacsos állományt. A kitisztított „csipkeszerű” lopótököt cipőpasztával átkenem és kipolírozom.
Főleg dísztárgyaknak, de akár használati tárgyaknak is használható. Karcolt díszítésű lopótökkel bort is lehet szívni, a kobaktökből ivóedények készíthetők.

lopótök 04

lopótök 01

lopótök 02

lopótök 03

 

Menyhárt Gábor:

Családi vonásként ösztönösen vonzódik a faművességhez. Leggyakrabban kerti bútorokat készít fából, felhasználva a fa természetes alakját. Ezenkívül ajándéktárgynak és saját használatra is szívesen készít fakanalakat, tálakat, botokat, ivócsanakot, stb. A palóc vidék szülötteként arra törekszik, hogy a jellegzetes hagyományos palóc motívumokat megőrizze faragásaiban. Bernecebaráti községben az információs utcatáblák teljesen, a közösségi ház hagyományos kapujának faragása, készítése pedig nagyrészt az ő munkája.

m_g_01

m_g_02

 

Zugló Anna:

Sződön születtem 1950-ben. Nagy hatással volt rám festőművész tanárom Mikes István József, akitől grafikát és akvarellt tanultam. Később Pregart Oszkár realista festő tanította az olaj technikát ezért festészetemet realista és szürrealista ábrázolás jellemzi. Évekig tagja voltam a Múzsa egyesületnek ahol sok csoportos kiállításon vettem részt. Önálló kiállításaim Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon volt. Jelenleg Bernecebarátiban élek.

01     02

 

03     04