Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció

Látnivalók

Templom

A falu felé közeledve már messziről föltűnik a hegytetőn álló hagymasisakos tornyú templom. A Bernece- és Kemence-patak között elterülő Várhegy teteje már a kora Árpád-korban lakott volt, majd a XII. században erődített földvárrá építették ki...  Tovább...

 

Huszár kastély

Bernece és Baráti települések 1521-től mintegy két évszázadig az esztergomi kanonok birtokában voltak, majd az 1700-as években kerültek a Garamszentkeresztről származó Huszár-család tulajdonába, mely időszakról tanúskodik a barokk stílusban épült kastély. Tovább...

 

Tájház

A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Tovább...

 

Pincesor:

A falu különböző részein - a Várhegy oldalában több szinten és a Baráti-szőlők közelében csoportosan - kőzetbe vájt pincék és présházak találhatók. A festői természeti környezetben álló együttesek a falu régi fontos megélhetési forrására emlékeztetnek: a filoxéra járvány előtt jelentős volt a szőlőművelés és bortermelés e területen. A présházakat - melyek közül jó néhány a népi építészet szép példája - eredetileg sárba rakott kőből építették, sárral tapasztották, zsúpszalmával fedték. A régi prések még sokukban megtalálhatók.

 

Palóc lakóházak

Bernecebarátiban mára kevés lakóház maradt meg eredeti, építése korát tükröző állapotban... Tovább...

 

Szokolyi kastély

A XIX. század végén épült, ahogy a korbeli leírások említik "csinos úrilak" története is fordulatos. A fiatal orvostanonc Szokolyi Alajos beleszeretett a nagyoroszi gróf lányába a szépséges Berchtold Saroltába. Tovább...

 

"Máriácska" kápolna

MáriácskaA Bernecei-völgyet - vagy ahogyan az itt élő palócok mondják: Nagyvölgyet – a mellettünk mélán kanyargó patak faragta a börzsönyi ősvulkán köpenyébe.
Az itt található kegyhely jobb és baloldalán lévő, jelentéktelennek tetsző lyukak egy 15 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés során eltemetett fák nyomai.
A kápolna andezittufába vájt, 1x1 m-es ablak, melyhez később stílusos fakerítést készítettek betontalapzattal. Keletkezése: XIX. század végére tehető, 1948-ban átépítésre, 1981-ben felújításra került.

 

Templomdombi kálvária

templomdombi kálváriaA kálvárián a Bibliából ismert három feszület található. Fából készült kereszteken Jézus, és a két lator látható, mely alakok bádoglemezből készültek. Keletkezése: feltehetőleg az 1960-as évek.

 

 

 

Szentháromság szobor

Szentháromság szoborA XVIII. század végen keletkezett a mészkőből faragott szobor, mely egy 3 méter magas oszlopon található.

 

 

 

 

 

Szent József szobor

Szent József szoborA szabadon álló, puhakőből faragott, finom megmunkálású, festett szobor mészkő talapzaton található. Keletkezésének körülményei ismeretlenek, valószínűleg a Szent János szoborral együtt állították a XVIII. század közepén.

 

 

 

I. és II. Világháborús hősök emlékoszlopa

Világháborús emlékoszlopA 4 m magas, puhakőből állított oszlop, gránit és márványtábla betéttel a templomkertben tekinthető meg. Az oszlopra a hősi halottak neveit vésték, és kovácsoltvas kerítéssel kerítették körbe.

 

 

 

 

Benkó István (Sisa Pista) síremléke

Sisa PistaAz utolsó betyár sírját az öreg temetőben lehet meglátogatni, melyet 1911-ben állítottak. A sírt terméskőből készült sírkeret és puhakő borítás jellemzi.

 

 

 

 

Szokolyi Alajos síremléke

Szokolyi Alajos sírTerméskővel kirakott keretes síremlékmű, melyet 1932-ben állítottak. A sírfejben márványtábla található. A síremlék fonott kerítéssel körülkerített.

 

 

 

 

Szokolyi Alajos emlékmű

Szokolyi emlékműMűkőből készítet emlékmű, márványtábla betéttel, mely 1996-ban keletkezett.

 

 

 

 

 

Schönn Alajos síremléke

Schön AlajosSchőnn Alajos Kir. Főmérnök, 1848/49 honvéd főhadnagy, a Ferenc József rend lovagja volt. Élt 1831-1891. Feleségével együtt Bernecebarátiban van eltemetve.

 

 

 

 

Emlékhely

EmlékhelyA Templomhegy északi oldalán található faragott kapu Dr. Erdélyi Zoltán és Korcsmáros László munkásságát szimbolikusan köti össze. Azt jelképezi, hogy Bernecebaráti népi értékeit külön-külön, mégis egy közös cél érdekében őrizték meg. Céljuk az volt, hogy a magyar népi kultúrát, azon belül a bernecebaráti palóc hagyományokat, az itt élő emberek hétköznapi és ünnepi szokásait lejegyezve hiteles képet nyújthassanak nekünk és unokáinknak. A mi feladatunk, hogy folytatva az általuk megkezdett utat, megőrizzük palóc kultúránkat.